Peruban �s Chil�ben m�r j�val a spanyol h�d�t�k meg�rkez�se el�tt is h�zi�llatk�nt tartott�k a tengerimalacot. Az inka birodalomban f�k�ppen a h�suk miatt teny�sztett�k �ket ( �ze a szop�s malac h�s�nak �z�hez hasonl�t), �s k�l�nleges csemegek�nt - p�ld�ul lakom�kon - fogyasztott�k. A fejlett indi�n kult�r�kban feltehet�en kultikus szerepe is volt ezeknek az �llatoknak. Inka s�rokban bebalzsamozott, mumifik�lt tengerimalac-tetemeket is tal�ltak. A 16. sz�zad v�ge fel� a tengerimalac spanyol �s holland felfedez�k, keresked�k haj�in jutott el a nyugat-afrikai Guine�ba. A haj�sok feltehet�en h�startal�kk�nt vitt�k �ket �lve magukkal. N�melyik tengerimalac nyilv�nval�an elker�lhette sors�nak gasztron�miai beteljesed�s�t, �s eljutott Eur�p�ba. �rdekes m�don ekkor m�r ismert�k ezt az �llatot az �vil�gban, mert egy sv�jci biol�gus, Gessner 1533-ban le�rta �s le is rajzolta a tengerimalacot. Sok id�be telt, mire el�rte mai n�pszer�s�g�t, annyi azonban bizonyos, hogy 1680-ban a hollandok m�r kereskedelmi c�lb�l sz�ll�tottak tengerimalacokat Franciaorsz�gba �s Angli�ba. Kezdetben nagyon dr�g�k voltak, �gy csak a leggazdagabb emberek tarthatt�k �ket �rdekess�gk�nt, vagy adhatt�k aj�nd�kba gyermekeiknek. A tengerimalac-kedvel�k k�l�n�sen Angli�ban tettek meg mindent kedvenc�k n�pszer�s�g��rt, �m a r�gcs�l� igaz�b�l csak a 2. vil�gh�bor� ut�n lett k�zismert. Ezzel egy id�ben a tengerimalacot sz�les k�rben kezdt�k el laborat�riumi �llatk�nt is haszn�lni. Nagy szerepet j�tszott a t�d�v�sz �s a dift�ria elleni olt�anyag kifejleszt�s�ben.